Az internet ma már az életünk része, ezt a szélhámosok is tudják. Az elmúlt években az internetes csalás a bűnözés önálló válfajává nőtte ki magát. A profi elkövetők szervezetekbe tömörülve ügyködnek, módszereik pedig egyre kifinomultabbá válnak. A legveszélyesebbek az adathalászok, akik banki azonosítók, jelszavak megszerzésére szakosodtak. Akadnak viszont olyan kisstílű csalók is, akik nem létező árucikkeket kínálnak fel megvételre aukciós oldalakon.
Sőt! Van egy egyszerű de hatásos trükk is, amikor értesítést küldenek, miszerint a felhasználó jelentős összeget nyert valamilyen szerencsejátékban, melyet adatainak megadásával, netán egy kisebb adminisztrációs összeg átutalásával kaphat meg - ám az illető hiába fizet, a nyeremény soha nem érkezik meg. A legrosszabb, hogy ezekhez a csalásokhoz, sokszor egy egészen megnyerő, profi weboldal is társul, így mégjobban félrevezetik a gyanútlan áldozatokat.
Az adathalászok
Az internetes bűnözés egyik legfejlettebb formája az adathalászat (pishing). Az adathalászok valamely pénzintézet nevében küldenek ki e-maileket. Ezekben jelszó-megerősítés vagy az e-mail cím ellenőrzésének ürügyén egy hamis weboldalra igyekeznek átcsalni, amely design és tartalom szempontjából nagyon hasonlít az adott bankéhoz. A hamis oldalon olyan fontos adatok megadására kérnek, mint a bankszámlaszám vagy a jelszó.
Bár a felhasználókat véletlenszerűen választják ki, a nagy számok törvénye alapján garantáltan vannak közöttük olyanok, akik valóban ügyfelei a szóban forgó pénzintézetnek, és használják is annak internetes szolgáltatásait. Egy részük pedig jóhiszeműen követi is a hamis weboldalon szereplő utasításokat - azaz tudtán kívül a csalók rendelkezésére bocsátja az adatait, akik különböző módokon élnek vissza azokkal. Előfordul, hogy egyszerűen csak elköltik a bankszámlán lévő összeget, vagy kimerítik a hitelkártya keretét, de az is megesik, hogy hitelt vesznek fel a felhasználó nevében.
Egy felmérés szerint átlagosan a felhasználók mintegy 5%-a dől be az efféle csalásoknak és csak az Egyesült Államokban évi több százmillió dollárt húznak ki ily módon az áldozatok zsebéből. Sajnos már Magyarországon is történtek hasonló dolgok amikor is a Raiffeisen Bank számlatulajdonosait egy, a pénzintézet honlapjával látszólag megegyező oldalra irányították, ahol internetbanki azonosítójuk és jelszavuk megadását kérték tőlük. A közelmúltban pedig a Magyar Kereskedelmi Bank nevével próbáltak hasonló módon visszaélni.
Nem létező nyeremények, megcsapolt bankszámlák
Más csalók ennél egyszerűbb, ám ugyancsak hatékony módon igyekeznek kihúzni a pénzt a zsebekből. A potenciális áldozatokat e-mailben értesítik arról, hogy jelentős összeget nyertek valamilyen szerencsejátékban - amelyben mellesleg nem is vettek részt. Az e-mail szerint nyereményüket minden további nélkül megkaphatják, ha átutalnak egy lényegesen kisebb összeget a tranzakció költségeinek fedezeteként.
A felhasználó fizet - és előbb-utóbb azzal kell szembesülnie, hogy bottal ütheti a nyomát pénzének. Megesik, hogy a bűnözők az illető banki adatait is elkérik, mondván, hogy csak ezek birtokában tudnak fizetni, majd megcsapolják a számláját. Ebbe a csapdába sétált bele az a miskolci férfi is, aki 650 ezer forintot fizetett azért, hogy megkaphassa állítólagos egymillió dolláros nyereményét - az azonban csak nem akart megérkezni. Végül a férfi a rendőrséghez fordult, amely nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, ám idáig nem sikerült kézre keríteni az elkövetőt vagy elkövetőket.
Aukciós oldalak - tisztességtelen eladók
Egyre népszerűbbek az aukciós oldalak, melyeken meglepően olcsón lehet hozzájutni a legkülönbözőbb árucikkekhez. Az eladók legnagyobb része tisztességes, mivel azonban a szolgáltatónak érthető módon nincs se joga, se módja a regisztrálók leinformálására, egy-egy csaló is közéjük keveredhet. Egy Pest megyei férfi rendszeresen írt ki internetes árverésre termékeket, melyekre beszedte a pénzt a nyertes vevőktől, ám a tárgyakat nem juttatta el nekik. Több mint száz embert károsított meg ily módon. A legtöbben tudomásul vették, hogy becsapták őket, egyikük azonban feljelentette a csalót, akit a rendőrök hamarosan kézre is kerítettek.
Legyünk tehát körültekintőek az internetes vásárlásoknál és banki szolgáltatásoknál, hogy mindig a megfelelő helyen adjuk csak meg a titkos információnkat és ellenőrizzük kikkel üzletelünk! Ne küldjük segélyeket sem ismeretleneknek, mert legtöbbször ezek is csak egy rászorulón segítenek: a csalón.